A(z) (asztro)fizika mindenkié az ELTE Gothard Obszervatóriumban,

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma Szombathelyen már indulása óta részt vesz "A fizika mindenkié" programsorozatban, a hangsúlyt - profiljának megfelelően - azonban inkább az asztro-fizikára helyezve, az érdeklődő látogatóknak távcsövein keresztül bemutatva az égbolt aktuális látnivalóit. Az obszervatóriumban azonban a látogatók a szó átvitt és konkrét értelmében vett klasszikus fizikai eszközökkel és kísérletekkel is megismerkedhetnek a Gothard Tudomány- és Technikatörténeti Állandó Kiállítás (GTTÁK) megtekintésével, amely az intézményt alapító Gothard Jenő tudományos és műszaki hagyatékából nyújt áttekintést, a kiállított 120-130 éves eszközök közül pedig több (pl. influenciagép, óriás szikrainduktor, neonnal töltött gázkisülési cső, kézi spektroszkóp) ma is működik. Szintén népszerű - és most is az volt az "Égből hullott" címet viselő meteoritkiállításunk, ahol a látogatók a Holdról és a Marsról érkezett darabokat is megcsodálhatnak, egy kő- és egy vasmeteort pedig meg is simogathatnak.

A fizika mindenkié programsorozat 2018-ban egybeesett a Csillagászat Napjával (2018. április 21.), így az ELTE GAO pénteken és szombaton is fogadta az érdeklőket. Pénteken az esti távcsöves bemutató fő célpontja a Hold volt. Először főleg kisgyermekes családok érkeztek, később inkább fiatal felnőttek. Kb. 50-en látták - három távcsövön keresztül is - dagadó kísérőnket. Majdnem mindenki megpróbálkozott azzal, hogy a távcsőokuláron keresztül mobiltelefonnal lefényképezze a Holdat, ami nem is annyira egyszerű feladat, ennek ellenére többeknek egészen jó felvételt sikerült készíteniük.

Az előző estéhez hasonlóan szombaton is kb. 50 érdeklődő - köztük ismét sok kisgyermekes család - csodálhatta meg a már valamivel "nagyobb" Holdat, amelyről újra többen próbálkoztak mobilos felvételt készíteni az okuláron keresztül. Az este kezdetén, 20 óra körül érkezők még a keleti horizonton "lógó" Vénuszt is megtekinthették, konstatálva, hogy a bolygó korongja nem teljes, hiszen az ugyanolyan fázisokat mutat, mint a Hold. A sötétedés előrehaladtával - időnként visszatérve a Holdra - megnézhették az M3 jelű gömbhalmazt, illetve másodszori próbálkozásra (először még nem volt hozzá elég sötét) az M51 (Örvény-köd) galaxist is az obszervatórium 60 cm-es távcsövön keresztül. A legkitartóbbak 23 óra előtt a keleti horizont felett éppen csak feltűnt Jupiterre és holdjaira is vethettek egy pillantást.